Paraszti investigatio Levelekről - 1772

Mária Terézia korabeli úrbérrendezés idején faluról-falura jártak a rendezőbiztosok, amelyek a paraszti vallomásokat, úgynevezett investigatiokat jegyezték. Ebből maradt ránk Levelek település dokumentuma, ami remélhetőleg betekintést nyújt az akkori – több, mint egynegyed évezredes – paraszti életbe.  

Levelek /Levelek/ 

I.-II.-III. Nincsen ezen helységben sem urabarium, sem contractus, nem is vólt soha emlékezetekre a lakosoknak, mely szerént a jobbágyok és zsellérek a robotot földes uraiknak szolgálták volna, vagy szólgálnák, és a mely szerént adóznanak, hanem a helység lakosai rész szerént őrőkős, rész szerént szabad menetelű jobbágyok és zsellérek lévén, a bé vett szokás szerént külömböző módon tészik magok robottyokat és adózásokat mert az őrökős jobbágyok robotot is tésznek, de azon kívül némely adózásra is kőteleztetnek. A szabad menetelű jobbágyok pedig nap szamot szólgálnak, és egyéb adózásra is kötelesek, mint ezt az alabb ki tejendő hatodik kérdésre külön-külön fel fog jegyeztetni.

IV. Haszonvételei: Ezen helységnek s határjának haszonvételei ekképpen következnek, úgymint:

1/ Az helység határját három nyomásra használlyák a lakosok, mely határnak mostanában őtőd része az őszi tiszta búzát, kéccerest, lent, lencsét, borsót és zabot trágyázás nélkül, trágyázással pedig negyed része az elő számlált veteményeket, úgy a kendert is, a tengerit pedig és rost, egészen trágyázás nélkül meg-termi.

2/ A kaszálóit árvíz nem járja, de kéccer kaszálni azokat nem lehet, külőmben a széna, mely ezen az határon terem, a marha tartásra alkalmatos.

3/ Ezen helység oly helyen fekszik, hogy az országos vásáros helyek tőle rész szerént egy, rész szerént két és három mérföldnyire vagynak hejheztetve, nevezetesen Nagy Mada, Kisvárda, Szentmárton, Nagykálló, Nyírbátor, Mátészalka, mind olyan helységek, holott országos vásárok szoktak esni, és a hová mindenkor jó úton, minden vám adás nélkül lehet utazni a lakosoknak, s az mi el-adó javacskájok vagyon, el is lehet adni. Ezen vásáros hejeken kívül négy s őt, leg fellyebb hat mérföldnyire esik Debrecen királyi és Nagykároly mezővárosa, hová hasonlóképpen vám nélkül jó úton lehet utazni, és el-adó javacskájokat el lehet adni.

4/ Legelő mezejek a lakosoknak mind iga vonó, mind heverő marhájok számára elegedendő vagyon.

5/ Itató helyei is, mind a három nyomás főlden, ezen helységnek alkalmatosok vagynak.

6/ Az helység határán, s igen közel a helységhez vagynak erdők, az honnét a lakosok tűzi és holmi appró épületekre való fát jó úton mindenkor hordhatnak.

7/ A lakosoknak kiszakasztott makkoló erdejek nincsen, mindazáltal, épületekre elegedendő fát, úgy magok szükségére való kerítésnek való rakottya veszszőt is, minthogy az bőven találtatik az helység határán, enged a földes uraság.

8/ Káposzta termő kertek, bent és kívül a helységen is találtatnak, melyekből midőn termése vagyon a káposztának, magok szükségeken felül pénzt is szereznek a lakosok.

9/ Ha magok dolgok miatt érkezhetnek, pénzért a lakosok másoknak dolog idején dolgozhatnak mindenkor.

10/ Len és kender áztató tók alkalmatosok találtatnak ezen helység határán.

11/ Vagyon a helységben egy szárazmalom, welyben örölni szoktak a lakosok, de ezen kívül egy negyed rész, fél és egy mérföldnyire elégséges vízimalmok vagynak, az hovó jó úton, minden vám adás nélkül, örölni mehetnek a lakosok.

12/ A méh tenyésztésre és dohány termesztésre alkalmacos ezen helységnek határa.

13/ Kántora vólna a helységnek, ha árultatnának rajta.

Kárai: Ellenben a negyedik kérdésnek értelme szerént ezen helységet, és ennek határját, szokták gyakrabban követni ezen károk, úgymint:

1/ Az határja ezen helységnek három negyed rásziben homokos, melyet a gyökér sokasága és a homok hegyek miatt szántani két ökrőn nem lehet.

2/ Találtatnak olyan hejek is ezen a határon, melyekben az előtt rész szerént búza termett, rész szerént pedig kaszálók vóltak, de már egy időtül fogva a föld árja el-nyomta, és kaszálni nem lehet, sőtt még zsemlyékes vólta miatt, télben is ritkán járhattya a marha.

V. Ezen helység lakosinak magok ház helyek és telekek után sem szántó föld, sem a kaszálló nem egy formán vagyon, hanem kié tőbb, kié kevesebb számú, azért is ezen meg eskettetet s alább meg-irt személyek nem tudják elő adni, kinek hány és mennyi hóld szántó főldje s kaszálló réttye légyen, hanem azok miképpen légyenek, és mennyi posonyi mérőt foglallyanak bé, minden gazdának maga vallásából, az úrbarialis conscriptionak rubricaja szerént ki fog-tecceni. A kaszállojokat pedig, mint fellyeb is vallyák, kéccer nem lehet kaszálni.

VI. Minthogy ezen helység lakosi rész szerént örökős, rész szerént pedig szabad menetelű jobbágyok, azért külömböző módon tették magok jobbágyi kötelességeket és adózásokat.

Mert: Nyiczky Ferencné aszszony örökős jobbágyi minden második hetet a roboton töltőtték el; a szabad menetelű jobbágyi pedig 15 nap kaszáltak. Ezenkívül szüretre, a kiknek őkreik vagynak ökörrel, a kiknek pedig nincsen, gyalog szerben szokták járni, az holott két hetet el-töltőttek.

Nyiczky Ferenc örökős jobbágyi is, hasonlóképpen minden második hetet, hól ökőrrel, hol gyalog szerben el-tőltőtték.

Irinyi László úr szabad menetelő jobbágyi, néha őkőrrel, néha gyalog szerben, mintegy 30 napokat robotáztak esztendőt által.

Csákányi Jósef úr örökös jobbágyi esztendőt által minden második hetet robotáztak, a szabad menetelűek pedig 15 nap kaszáltak, és szüretre jártak.

Megyeri Gáborné aszszony szabad menetelű jobbágyi 5 forint kész pénzt fizettek, azon kívül szüretre mentek. Tahi Adám úr szabad menetelű jobbágyi esztendő által 15 nap kaszáltak, és szüretre jártak. Az időn az elől számlált jobbágyok robotra mentek, és viszsza jőttek, a járás-kelésnek ideje a napi számhoz nem számláltatott.

VII. A kilenced adás, minden termésbül, a földes uraságnak ezen helységében szokásban vagyon, de ezen kívül mindenik földes urnak egy-egy karácson tyúkot szokott adni minden jobbágy. Más helységekben is, mint tudtára vagyon a lakosoknak, ezen nemes vármegyében a kilenced adás szokásban vagyon.

VIII. Sem olyan puszta hely, melyet a lakosok bírnának kőzőnségesen, sem olyan, mely a lakosok emlékezetére pusztult vólna el, ezen helységben nem találtatik.

IX. A mint már felyebb is megteccik, némelyek a lakosok közzül örökős, némelyek pedig szabad menetelű jobbágyok.

Levelek, 1772. okt. 13.

Főbiró: Klucska Péter

Esküdtek: Köblős János + Ács János + Lovas Demeter +

Összeírók: Jármy Mihály Balaskó Ferenc Apagyi István

Forrásjegyzék:

• Németh Péter (szerk.): A Dél- Nyírség és a Hortobágy-melléke parasztjainak vallomása 1772-ből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 26. Nyíregyháza, 1988)
• Levelek helységnek urbárioma 1773.